Sorkizárt

Lakónegyedre zuhant egy utasszállító repülőgép Nigériában. Az eddigi hírek alapján egyetlen utas sem élte túl a katasztrófát, de ha lett volna ilyen, őt sem tudták volna ellátni a mentősök: a bámészkodó és fosztogató tömeg ugyanis elállta az utat. A megrongálódott házakból vitték, ami mozdítható, felmásztak a roncsokra és csak a katonaság tudta őket megfékezni. Milyen életkörülmények lehetnek a lagosi negyedben, ha a több száz holttest nem zavarta a tolvajokat?

A viharos szél felkavarta és a levegőbe juttatta a Mal Zrt. tározóiból a kiszáradt vörösiszapot, függönyt képezve az apró szemcsékből. Kolontáron nem lehetett az utcán nyitott szemmel járni, csak lehajtott fejjel, védekezve az irritáló por elől. A szállópor-koncentrációt mérő műszerek is kiakadtak, a szülők nem engedték iskolába a gyerekeiket. Lesz még valaha ezeknek az embereknek lehetőségük a normális életre?

Végre megkaphatják a kolontári gazdák a vörösiszap katasztrófában megsemmisült termények utáni kártérítésüket. Közvetlenül az esemény után kaptak 350 millió forint gyorssegélyt, most azonban az Európai Unió jóváhagyására volt szükség a majd 1,4 milliárd forint kifizetéséhez. Másfél év után végre illendő lenne megkapni a kisemmizett embereknek, ami jár. Arról nem is beszélve, hogy vajon mire vártak eddig, talán nem találták jogosnak a kártérítést? Ne legyünk már pofátlanok!

Szörnyű dolgot állapítottak meg a statisztikusok. A gazdasági növekedés 8,1 százalékra esett vissza az első negyedévben Kínában, a tavalyi év utolsó negyedében mért 8,9 százalékról. Ez elképesztő. A világszintű válság ilyen hatással van az ázsiai ország gazdasági fejlődésére. Itthon örömtüzeket gyújtunk, ha nem csökken a gazdaság hanem stagnál, ami alapjáraton nem egy biztató dolog, de mi ennek is tudunk örülni. Azt képzeljük akkor el, hogy mit produkált volna Kína, ha nincs recesszió.  

Mindnyájunk magyar tengerének, a Balatonnak vize az áprilisban elvárható szint alatt áll. Ez megosztotta a szakértőket, egyesek szerint a természet ezelőtt is megoldotta az ilyen jellegű problémákat, mások azt jósolják, hogy 25 éven belül kiszáradhat a tó. A mélyjáratú hajók már most iszapban kötnek ki, és ha nem érkezik jelentős mennyiségű csapadék, nyárra homokzátonyok alakulhatnak ki. Ennek ellenére a víz minősége kifogástalan, szinte ivóvíz jellegű. Öröm az ürömben: ha fogy is, legalább tiszta.

Kezdem elveszíteni a fonalat ebbe a hisztérikus technikai fejlődésben. Megjelennek olyan kütyük, amiket akkor se használnék ha fizetnének érte. Itt van például az okos fogkefe. Wifivel. Fogmosás közben kiértékeli a tisztítás idejét, intenzitását és erősségét. Az adatokat tárolja, majd elküldi a telefonunkra. Családunkkal versenyezhetünk, hogy ki most hatékonyabban fogat. Régen sóval mostak fogat és birkabél volt az óvszer, ha volt. Miért kell ipari méretekben termelni a baromságot? Jövő héten beszámolok az okos wc keféről, ami kiszámolja a fajansz és a kefe súrlódási együtthatóját és a nyele izlandi kagylóörleményből készült.

Mozambiknak nincs olyan oldala, ami ne lenne sötét. Nemrégiben megjelent egy összegzés a térségről, ami nem teszi a legvonzóbb nyaralási célponttá az országot. A nemzeti zászlaján egy AK-47 típusú félautomata gépkarabély is helyet kapott, ami alapból nem bíztató. A 20 milliós népessége 78 külöböző népcsoporthoz tartozik, 40 különböző nyelvet beszél, a teljes népesség fele, a nőknek pedig 66%-a teljesen analfabéta, a saját legnagyobb egyetemüknek nincs önálló webhelye. Kellemes idődtöltést kívánok.

Erős, 6,8-es földrengés rázta meg helyi idő szerint szerda este Japán északi részét. Néhány órával később az ország keleti felén, Tokió térségében egy 6,1-es földmozgást észleltek. Tavaly szinte napra pontosan egy 9-es erősségű rengés döntötte romba az országot. Egy év alatt óriási erőfeszítéssel, káprázatos munkát végzett a japán nép, hogy helyre állítsa a károkat, és most tessék itt a következő csapás. Vajon mi vár még rájuk? 

Amit felépítettek nappal, az leomlik éjszaka.

Az emberi kíváncsiság néhol már a perverzió határait súrolja. Elég csak a katasztrófaturizmusra gondolni. Kissé beteges, ha más tragédiájában áztatjuk a szandálzoknis lábainkat, mégis virágzó turisztikai területnek számít. Az internet végtelen tengere ennél finomabb vizsgálódásra is lehetőséget ad: Meghallgathatjuk például a tavalyi japán földrengés robaját. Addig a jó, amíg a hangszórókból szól.

A Predictive Sience Intézet vezető tudósa, Pete Riley szerint megismétlődhet a Carrington-esemény. 1859-ben olyan intenzív geomágneses vihar tombolt a Napon, hogy a töltött részecskék 18 óra alatt elérték a Földet (3-4 nap a szokásos). Éjszaka szinte nappali világosságnál lehetett olvasni, kívülről nézve pedig úgy tűnhetett, mintha színes tűzbe borult volna a bolygónk. 2014-ig várható az újabb gigászi kitörés, amely jelentős károkat okozna: az elektromos eszközöz sérülései miatt gyakorlatilag az élet minden területén fennakadásra számíthatnánk. Nem elég, hogy idén vége lesz a világnak, jövőre lehet, hogy a Nap is hevesen töröget.