Érdekes dolog egy kapcsolat. A legtöbb esetben két fél szabad választásából fakad és a kölcsönös vonzalom meglétéig tart. Másként működik az ember, és másként az állatvilág ilyen téren.
A minap lett vége egy nagyon hosszú kapcsolatnak. A klagenfurti állatkert óriásteknős-párja, Bibi és Poldi mindketten 115 évesek. Bébiteknős koruktól kezdve együtt éltek előbb a bázeli, az elmúlt 36 évben pedig az osztrák állatkertben. Úgy tűnik azonban, hogy a feleség több mint egy évszázad után ráunt urára, ugyanis nemrégiben minden különösebb ok nélkül agresszíven kezdett viselkedni vele: többször rátámadt és a páncéljából is kiharapott egy darabot. Szegény páncélos uraságnak nem maradt más hátra, mint odébb állni vénségére. Őket a sors rendelte egymás mellé hosszú évekkel ezelőtt, de mégis szép időt töltöttek együtt, amíg az asszony meg nem zakkant. Két ember között sokszor az is ritka dolog, hogy 10 vagy 20 évet közösen élnek meg. Persze vannak olyan kivételek is, akik 50, 60 vagy még ennél több időt is együtt húznak le.
A természet különös módon alkotta meg az embert. Vágyakozunk és valaki vágyának tárgya lehetünk. A mi döntésünkön múlik, hogy hűségesek maradunk-e a választott párunkhoz, vagy sem. A természet szerintem azért adta meg az embernek a hűtlenség “intézményét”, hogy ne unja magát halálra az ilyen száz évnél is hosszabb teknős románcokon. Mi vagyunk a hangoskodó, balhés, szexre éhes és hűtlenkedő főszereplők a természet filmjében.