Sorkizárt

A 14-24 év közötti német fiatalok többsége, 56%-a szerint az euró, mint fizetőeszköz hosszú távon nem lesz sikeres. A kutatás hozzáteszi, hogy a megkérdezettek alacsony pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, magyarán fogalmuk sincs többek között arról, hogy idén hazájukban mekkora az infláció mértéke. Ennyi erővel orvosi és más tudományos kérdésekben is meg lehetne kérdezni az embereket, úgyis lenne mindenkinek valami válasza.

Egy olaszországi konferencián Soros György, magyar származású milliárdos figyelmeztette az európai vezetőket. A világ egyik leggazdagabb embere arról beszélt, hogyan menthetik meg az eurót a görögök szerencsétlenkedéseinek közepette. Úgy látszik, olyan emberek is figyelmeztetni kell az unió tagjait a problémára, aki egyébként nem érintett. Mi is felszólalhatnánk, hiszen nálunk is szorul a hurok a 310 forintos euróval.

A hét elején megrohamozták a görög állampolgárok a bankokat és viszik a pénzüket. Csak hétfőn 700 millió eurót vettek ki befektetők. Az összeomlás szélén álló politikai és gazdasági válságban lévő Görögországnak ez mindenképpen morális gondot is okozhat. Emlékszem a 90-es évek magyar Postabank rohamára, amikor egy kacsa miatt mindenki sorban állt a megtakarításaiért. A probléma csak annyi, hogy a görög eset nem vicc. Csak magával ne rántsa az euróövezetet.

Manapság már nem pénzt lopnak vagy rabolnak az emberek. Olyan dolgokat szereznek meg maguknak, amire konkrétan szükségük van és ez a legtöbb esetben a kaja. Most 14 tonna kekszet loptak el Németországban. A zsákmány értéke alsó hangon négymillió euró, plusz a nyerges vontató, amin az édesség volt. A bűnszervezetek tagjai mostantól nem a pénzbeli értékkel hencegnek majd, hanem azzal, hogy hány száz éhes szájat tudtak megetetni az aznapi zsákmányukkal. 14 tonna keksz. Kinek jut eszébe ilyen?

Pontosan 1,4 milliárd euróból épített házat egy állástalan művész Írországban. Mielőtt a magyar festők, zenészek és szobrászok szednék a sátorfájukat, és a szigetre menekülnének, tegyük hozzá: az épületet forgalomból kivont bankókból húzta fel Frank Buckley, úgy, hogy téglákká préselte az elértéktelenedett papírfecniket. Szó szerint vette a híres mondást: A pénz csak egy eszköz.

Manapság nehéz megállapítani, hogy mibe és hogyan fektessen pénzt az ember. A 107 éves olasz Francát viszont az elmúlt másfél évszázad befektetőjévé avanzsálhatja a világ legnagyobb kamata. 1882-ben még nagyapja nyitott számlát, amiről közben megfeledkeztek. Mostanra pedig 2,5 millió eurót is fialhatott az a kevés líra, amit akkor letétbe helyeztek. Nekik van igazuk, ha napjainkban meg akarunk élni, akkor legalább 130 évre kell lekötni a pénzünket. Főleg Magyarországon.

Adolf Hitler szakmát tévesztett. Művészettörténeti szakavatatlanságomtól függetlenül állíthatom, hogy nem véletlenül fizettek ki az Éjszakai tenger című Hitler képért 32 ezer eurót, azaz 9,5 millió forintot. A tengapi nap folyamán egy szlovák online aukció keretében kelt el a festmény. A diktátor minden bizonnyal szakmát tévesztett: a karját erőltetett zsidódeportáló lendítései helyett használhatta volna arra, hogy minden nap ecsetet ragad, nem pedig a kivégzéseket aláíró tollat.

Adolf Hitler: Éjszakai tenger - 1913.

Az euró újra 300 Ft alatt van. A hitelesek egyszerre borulnak térdre és imádják a bálványérméket. Ehhez kapcsolódik egy érdekes jelenség is. A pénzváltók szerint, valami furcsa okból kifolyólag, amikor lemegy az árfolyam, akkor váltják forintra az eurót, de amikor az egekbe szökik az unió fizetőeszköze, akkor pedig veszik. Nem elég, hogy a devizatengeren hánykolódunk egy IMF mentőmellényben és folyton az arcunkba csapnak a hullámok, de még le is nyeljük a vizet.