A pizzások és a taxisok gyűjtik a telefonszámokat és a címeket, de ehhez miért nem kérik a beleegyezésünket? Félőrült lettem a bolyongó taxis miatt, akit a rólam előzetesen begyűjtött infók miatt küldtek rossz címre.
Nem önhibámból tartozom a kényszerből mindenhova gyalog járó emberek közé, mégsem panaszkodom. Kocsi és pénz híján ritkán utazok taxival és a múltkor is ódzkodva ugyan, de fuvart kértem az egyik társaságtól telefonon. 15 hiábavaló várakozás kezdtem bepöccenni.
Nirvána közeli állapotba kerültem, amikor visszahívott a telefonközpontos, de közölte, hogy a kollégája eltévedt abban a kisvárosban, ahol tartózkodtam. Kekeckedni kezdtem, erre jött az újabb ürügy: lerobbant a kocsi. Szarkazmussal teli hangon megköszöntem a segítséget és átfagyott ujjaimat ügyesen koordinálva letettem a telefont. Amikor megjött a taxis, rögtön kiderült a hiba: rossz helyre küldték a taxist. Oda, ahova én korábban hívtam.
Ki kérte, hogy rögzítsék az adataimat? Van ehhez joguk? Erről engem miért nem tájékoztattak? Miért olyan ember végzi a telefonos feladatot, aki nem ért a hozzá? Ami a legfontosabb: ki fog engem kárpótolni? Az adatvisszaélések megkeserítik a napjainkat, bár az információ begyűjtőinek hasznos minden rólam szerzett információ. A taxisok saját védelmükben gyűjtik a címeket, de erről akkor sem tájékoztatnak. Nekik könnyebbség, nekem pedig a kényelmetlenség és csak az igazságtalanság marad. Talán sosem utazok többé taxival. Már a bosszút is kiterveltem: mindenhova gyalog fogok járni.