Voltam nappalis, voltam levelezős. Jártam főiskolára, jártam egyetemre. Testközelből éltem végig a BA rendszer kálváriáját és ha visszaállítják a régi képzést, akkor magam szervezem meg a lázadást.
2006-ban az elsők között részesültem az új, osztott felsőoktatási képzésben. Az csak egy dolog, hogy végignéztem az oktatók, tanulmányi előadók és vezetők fejetlen kapkodását, magam sem láttam, hová vezet ez az irány. Sőt, a tanulmányi utam alapköveit is azután helyezték a lábam alá, miután már odaléptem. Azóta belejöttek és talán jóindulattal nevezhetjük rendszernek azt a mai napig kétes megítélésű állapotot, amit kialakítottak.
Egy dolog közben változott: a színvonal. Különböző iskolákban különböző az oktatás minősége. Nappali BA képzésben még csak tuszkolnak valami pislákoló fényt a fejekbe, de a felsőfokú szakképzéseken már kevesebb a tudás átadásának sikeressége. Az eredmény pedig elszomorító: buta, "büfészakokon" nevelkedett, a diplomaosztón szaktudástól mentes hallgatók fognak kezet a rektorokkal.
Már most rebesgetik, hogy visszaállítják az osztatlan rendszert és újra a régi diploma lesz "A diploma". Akkor most elkezdek felháborodni! Annak idején több ezer sorstársammal együtt arra kényszerültünk, hogy egy ismeretlen kimenetelű oktatásban részesüljünk. Idő közben bebizonyosodott, hogy semmit nem ér az a papír, amit egy kötelező mosolygás közben ma diplomának nevezünk.
Hat év távlatából visszatekintve hívhatjuk politikai malőrnek, vagy egy rosszul kivitelezett oktatáspolitikának, de ettől még ugyanúgy álláskereső lesz az a több ezer ember. Amennyiben ismét oktatási rendszert váltanak, akkor a frissdiplomások Spartacusa leszek és az első sorban fogok tüntetni azért, hogy a morálisan rabszolgasorsba taszított életek újra szabadok, de inkább sikeresek lehessenek.
