Az osztrák újságírók petíciót nyújtottak be hazánk sajtószabadságának érdekében. Van nekünk egy jól működő blogrendszerünk, amit bárki írhat, bármilyen témában. Kell ennél jobb sajtószabadság?
Kicsit felzaklatva olvastam, hogy petíciót adtak át a magyar sajtószabadságért aggódó újságírók az osztrák kormánynak. Több ízben is kihozott a sodromból. Először is rendben van, köszönik a magyar újságírók, kedves a szomszédok kollégáitól az aggodalom. Jól esik, miért ne esne jól a szolidaritás. Ugyanakkor mégsem értem, miért izzadnak miattunk.
A sajtószabadság ékes példája az Index anyaméhében fogant és napról napra ezres, tízezres látogatottságokat produkáló blogok véleménye. Őszinte és nyílt, de lehet mocskolódni. Hogy miért és mit tesznek ki? Bármit, de a saját példánkon érzékeljük: témától függetlenül a véleményt formáló írásokat. Az öt hónapja működő oldalunkról már szinte minden témában eljuttatták a véleményünket a több tízezer embernek. Ergo kicsiben, de gondolkodásmódok szócsövei lehetünk.
Az elektronikus sajtó szabadságát már megcáfoltam, most jöjjön a nyomtatott. Ez egy teljesen más kaliber, hiszen arra fordul a nyomtatók tintasugara, ahonnan pénz jön. Legyen Fidesz, legyen MSZP, legyen Tesco, legyen Spar vagy a sarki horgászbolt akciós csalihirdetése. Pénzért cserébe adják el magukat, különben meghalnak. A kertész se biztos, hogy szívesen metszi meg a növényt, de kénytelen, ha a munkaadó úgy kívánja.
Összességében üzenem az osztrákoknak, hogy ti csak ne aggódjatok, ti csak! A hasonlataim csiszolására pedig következzen egy újabb példa: egy nem újságírással foglalkozó "utca emberével" beszélgettem, aki mondta, hogy olvasott X témában a Sorkizárton. Nem mondtam meg neki, hogy én írtam, elég tudni, hogy eljutott a véleményem valahova. Oda, ahova kell!