Sorkizárt

Spanyolországban egymillió frissdiplomás munkanélküli van, és a gazdasági válság óta ebben a kategóriából százezrek vándoroltak külföldre munkalehetőség után kutatva. A kimutatás nem tér ki arra, hogy a munkát keresők milyen szakmákban kívánnak elhelyezkedni, ahogyan azt sem tudhatjuk meg, hogy sikerrel jártak-e. A lényeg, hogy a népvándorlás modern formája kezd egyre nagyobb méreteket ölteni és ez felboríthatja az egészséges népsűrűséget. Nem örülnék ha Juan vagy Fernando kérdezné meg a mekiben, hogy adhatja-e nagy menüben a kaját a kisgömböcre hízott gyerekektől. Arra ott vannak a magyar bölcsészek. 

Egy óvszergyártó készített egy felmérést kicsiny hazánkban. Ebből az derült ki, hogy mi magyarok nagyon nyíltan beszélünk a szexualitásról és az intim dolgokról. Ha a szexről szeretnénk tökéletesen felszabadultan dumálni, akkor Kolumbiába kell elmennünk, mert ott a leginkább nyitottak az emberek. Nincs azon mit csodálkozni, hogy nyitottak vagyunk ilyen téren. Azon kevés élvezetek egyike maradt a magyaroknak a szex, ami ár érték arányban még kifejezetten jónak mondható. Beszéljünk róla és műveljük.

A magyar labdarúgó válogatott 2-1-re győzött pénteken este Prágában a csehek ellen. A győztes gólt az újonc, 21 éves Gyurcsó Ádám lőtte. Egy pillanat alatt megismerte az ország.

Ugyan csak egy felkészülési mérkőzés volt, de a győzelem mindig győzelem, főleg egy európai megmérettetésre készülő válogatott ellen, amelynek a kapujában napjaink egyik legjobb hálóőre áll. Nem akarom a mennyekbe emelni a nemzeti tizenegyünket, mert egy elég lapos és unalmas meccset produkáltak. A labdához pedig sokszor annyi közünk volt, mint kurvának a jámbor élethez. Láthattunk azonban szép egyéni teljesítményeket. Olyanok is megcsillantak a prágai napnyugtában, akiknek ez a dolga, és született egy új hős is. Egy fiatal reménység, aki miatt újra bízhatunk a magyar foci erejében. Még nem szippantotta őt be a nagyvilág, ezért tiszta szívvel és alázatosan tud játszani, ami hatalmas erény. Bízzunk benne, hogy egy új kor születésénél bábáskodhatunk a lelátókon és a képernyők előtt. 

Egy dolog biztos. Gyurcsó Ádám higgadtan és profi módon oldotta meg a feladatát, ezzel beírva a nevét a magyar foci történelemkönyvébe. Őszintén remélem, hogy nem jut Koplárovics Béla sorsára. Aki esetleg nem tudná kiről van szó, az érti igazán a kívánságomat.

A magyar sportban, illetve annak kapcsán az elmúlt években egyre több alkalommal hallunk és olvasunk egy szót: halálcsoport. Lassan nem lesz olyan esemény, amikor egy magyar csapatot ne ilyen vészjósló társaságba sorsolna a tisztelt sorsolási bizottság.

Érdemes lenne összeszámolni, hogy a magyar sportszeretők az elmúlt, mondjuk tíz évben hány alkalommal találkoztak ezzel a kifejezéssel. Én már nem is csodálkozom, amikor egy sorsolás után az elmúlás csoportja lesz a sorsa a nemzeti válogatottnak vagy a magyar vonatkozású csapatnak. Az érdekesség az, hogy legyen az foci, kézilabda, vízilabda, kosárlabda vagy bármely más sportág, a sors(olási bizottság) a világ elitjével rak minket össze, szinte mindig. Ennek két oka lehet. Az egyik, hogy a másik ágon lévő nemzet befolyásos alakjai félnek tőlünk, ugyanis több sportágban is igenis az elit része vagyunk, ha nem a legjobbak. A másik dolog, a betegségünk. Bizonyára az egész világ ismeri már a kórt, ami olyan sokszor súlyt minket. Ez az úgynevezett be nem tervezett magyarkodás, röviden elmagyarkodás. Tünetei a következők. Fontos szituációkban, döntő percekben egyszerűen megremeg a kéz, mellé rúg a láb, és összezavarodnak a gondolatok. Nem szeretném itt felsorolni azokat az elbukott döntő mérkőzéseket, amiket ezen kór miatt kényszerültünk elveszíteni, sokszor nyert helyzetből.

Nem szabad félni a másiktól. Nem jobbak ők, mint mi. Sőt, a magyaroknak igenis erőt kell, hogy adjon az a tudat, hogy világviszonylatban alacsony létszámunk ellenére mennyire sokszínűek, erősek és tehetségesek vagyunk. Remélem megkapta, vagy meg fogja kapni minden egyes Londonba utazó a védőoltást, mert nincs kedvem többször sírni egy közvetítés végén.

Posztumusz díszpolgári címet adományozott Leányfalu önkormányzata a település egykori lakójának, Móricz Zsigmondnak. A gesztussal az író emléke előtt kívántak tisztelegni halálának 70. évfordulója alkalmából. Nem mondom szép lépés volt a vezetőség részéről, de egy kicsit talán elkéstek vele. Ilyen esetben inkább avassanak szobrot, vagy nevezzenek el még valamit a híres földiről, mert a díszpolgári cím 70 évvel a halál után már nem szól akkorát.

Tavaly októberben agyonvertek egy magyar ételfutárt Walesben. A nyomozás véget ért, az elkövetőket bűnösnek nyilvánította a walesi bíróság. Az ügyész szerint elsöprő mennyiségű bizonyítékot találtak, így az ügy kimenetele nem lehetett kétséges. A két férfi mindvégig tagadott, állításuk szerint csak segíteni akartak a fiúnak, miután az összeesett. Remélem nekik is így segít majd valaki a börtönben, ha esetleg nem bírnák a légkört.

Pilismaróton egy 29 éves férfi éppen a frissen megszerzett magyar állampolgárságát ünnepelte, amikor minden előzmény nélkül három helyi fiatal rárontott és ütlegelni kezdték. A földre kerülő áldozat nyakából kitépték az arany nyakláncot és kereket oldottak a huligánok. A rendőrség pár óra alatt elfogta az elkövetőket. Ettől kedvesebb fogadtatást el sem tudnék képzelni egy országban, amit új otthonomnak választok, és veszem a fáradtságot, hogy letegyem az állampolgársági vizsgát. Szép kis reklám Fanyarország.

Debrecenben dübörög az úszó Európa-bajnokság. Forr a víz és potyognak az érmek. A riporterek és cikkek csak aranyos csütörtökként emlegetik a mai napot. Kapás Boglárka, Hosszú Katinka, Cseh Laci és Gyurta Dániel is aranyérmet szerzett a döntőkben. Ezekkel az eredményekkel és a többi magyar éremmel, összesen tízzel, ismét üzentünk a sport világának. Közeleg az olimpia, lányaink és fiaink pedig kirobbanó formában vannak. Rettegj sportvilág, jönnek a magyarok!

Befejezte pályafutását Benedek Tibor, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázónk. Az Olaszországból visszavonuló, de ott is bajnoki címet szerző élsportoló a legjobbak közé tartozik, hiszen mindent megnyert, amit csak lehetett. Többször is. Nem tudja azonnal otthagyni a szenvedélyét, ezért segédedzőként támogatja a nemzeti válogatottunkat a londoni olimpián. A csúcson hagyta abba és - ellentétben a rágörcsölőkkel - ő valóban méltó példakép a magyar és a világ sporttörténelmében.

Nehéz egy riporter élete. Főleg akkor ha a világ eseményeinek olyan szegmense tölti ki a mindennapjait, ami rengeteg utazással jár. Szujó Zoltán egy ilyen nehéz sorsú utazó riporter. Az F1 minden futamán jelen van, és kora reggeltől késő estig azon dolgozik, hogy a rajongók mindent tudjanak az aktuális futamról. Ezt a minap meg is mutatta nekünk. Egy spanyol toalettből jelentkezett. A póz tinilányos és a piszoár elég rusnya a háttérben.

A lényegen a kép nem változtat. Szeretünk Zoli